A panaszok okainak tisztázásában a labor, képalkotó és más vizsgálatok egyaránt lényegesek, de a legalapvetőbb információt a tünetek adják, és ezek előzményei, a múlt eseményei, mert ezekből lehet következtetni. Ezért alaposan és sokat kell kérdeznünk, – pl az első és utolsó menstruáció ideje, ciklus hossza, jellemzői, szülések száma és körülményei, fogamzásgátlás módja, esetleges nemi és más betegségek előfordulása, életmód jellemzői, lelki hátterek, így kaphatunk teljes képet a problémákról.

Tesztek és kérdőívek

A panaszok mibenlétéről nyújtanak információt, életmóddal, táplálkozási szokásokról, stresszhatásokról, tünetekről, lelki háttérről stb, és a válaszokból fontos következtetések vonhatók le, így a további vizsgálatok személyre szabottabbá tehetők.

Önvizsgálat

Mellek áttapintása, kézi lámpával történő átvilágítása, hüvelyváladék változása információt ad, azonban nem helyettesítheti a szakszerű kivizsgálást.

Nőgyógyászati vizsgálat

Ha az önvizsgálat során gyanús elváltozásra leszünk figyelmesek, vagy szokatlan tünet jelentkezik, érdemes szakorvost felkeresni, és aki a panaszokat türelmesen meghallgatja, , elvégzi a vizsgálatot, és a hormonális hátteret is feltérképezi.

A nőgyógyászati vizsgálat általában négy részből áll, kikérdezés, majd hüvely és has felől kézzel végzett manuális vizsgálat, majd hüvelytükrözés ( méhszáj területén kialakult hámelváltozásokat vizsgálja) , kenetlevétel( fertőzés, gyulladás rosszindulatú folyamatok), és a hüvelyi ultrahang vizsgálat( kismedencei szervek állapotáról ad információt. Emellett a problémák pontos meghatározásához labor és képalkotó vizsgálatok is vannak.